Hello Paris! - Zsebtükör

A TÜKRÖKRŐL...

Ma, már a világon minden nőnek van tükre, pedig a hölgyek valamikor csak álmodozhattak az ehhez hasonló fényűzésről!

A tükörüveg feltalálása előtt az emberek tükör gyanánt követ és fémet használtak: aranyat, ezüstöt, bronzot, ónt, rezet, hegyi kristályt – minden szóba jött. A régészek úgy tartják, hogy a legkorábbi tükrök – a Törökországban talált csiszolt obszidián darabkák – kb. 7.500 évesek lehetnek. Mindazonáltal azokban a tükrökben az emberek például nem tudták magukat hátulról megnézni, illetve nem lehetett megkülönböztetni a színárnyalatokat.

Mindenki ismeri a Narcisszuszról szóló ókori görög mondát, aki órákig feküdt a tó partján, gyönyörködve a vízben visszatükröződő képében, akár egy tükörben. Az ókori Görögországban és Rómában a gazdagabbak megengedhették maguknak, hogy a csillogásig csiszolt fémből készített tükröt vegyenek maguknak. Ezek elkészítése korántsem volt egyszerű mesterség, az acél vagy a bronz felpolírozásával előállított tükrök mérete pedig egy tenyérnyinél nem volt nagyobb. Ráadásul az ilyen tükrök felülete gyorsan oxidálódott, így azokat folyamatosan tisztogatni kellett.

Jelenlegi ismereteink szerint a tükör felfedezése 1279-re tehető, amikor egy ferences rendi szerzetes, John Peckham leírta a módszert, hogyan lehet a közönséges üveget vékony ólomréteggel bevonni.

Tükröt először a velenceiek kezdtek gyártani. A gyártási technológia meglehetősen bonyolult volt: egy vékony ónozott fóliát rásimítottak egy papírra, amelynek másik oldalát higannyal fedték be, a higanyt ismét papírral fedték be, s majd csak azután helyezték rá az üveget. Az üveg lepréselte az előző rétegeket, majd azok közül kihúzták a papírt. Velence féltett kincsként óvta tükörmonopóliumát.

1454-ben a dózse kiadott egy rendeletet, amely a tükörkészítő iparosok számára megtiltotta, hogy az országot elhagyják, azoknak pedig, akik már korábban távoztak, megparancsolta, hogy térjenek haza. Azokat pedig, akik nem voltak hajlandók hazatérni, hozzátartozóik megbüntetésével fenyegették meg. A kirívóan makacs szökevények után bérgyilkosokat küldtek. Mindennek eredményeként a tükör három évszázadon keresztül hihetetlenül ritka és elképesztően drága áru maradt.

XIV. Lajos francia király valósággal bolondult a tükrökért. Pontosan az ő uralkodása idején fejtette meg a „Saint-Gobain” cég a velencei tükör előállításának titkát, s ezt követően a tükör ára meredeken zuhant.

A XVIII. században már a párizsiak kétharmada beszerzett magának tükröt. Sőt, a hölgyek az övükön láncocskával odaerősített, apró tükröket kezdtek el hordani.

A tükör előállításának folyamata megmaradt az eredeti, kezdetleges szinten (lényegtelen módosításokkal), egészen 1835-ig, amikor is Justus von Liebig német professzor felfedezte, hogy az ezüst alkalmazásával sokkal tisztább tükörkép érhető el.

A tianDe kétoldalú tükrei igazi stílusos kiegészítők, egyben kedves ajándékok lehetnek!

Manapság egyetlen nő sem nélkülözheti a tükröt. Ismerd be, de őszintén: hányszor vizsgálod meg tükörképedet, még ha csak futólag is? Számtalanszor! Egy valóban divatos nő táskájában mindennek szépnek és stílusosnak kell lennie, többek között a tükörnek is!

Egy új és szép tükör – kiváló alkalom, hogy rámosolyogjunk tükörképünkre! A tianDe stílusos tükrei hűséges útitársaid és segítőtársaid lesznek bármilyen szituációban.

VÁLASSZ SZÉP KIEGÉSZÍTŐ KELLÉKEKET SZÉPSÉGEDHEZ!

Minőségi műanyag borítás, tükör belső.

A tianDe tükrei igazi kincsek minden divatkövető nő számára!

Kinézetük stílusos és modern, mindegyik kézitáskádba tegyél bele egyet-egyet! Légy más, válassz minden hangulatodhoz egy másik tükröt!

A kiegészítők kétféle formában állnak rendelkezésre – négyzetes (7 x 7 cm) és téglalap (6 x 9 cm) alakban. Neked melyik tetszik jobban?

Szokatlanul könnyűek, cseppet sem terhelik meg kézitáskádat és nem igényelnek nagy helyet. A minőségi műanyag, amelyből a tükrök készültek, könnyű és tartós!